|
Híres bunyevácok
A bunyevácok híres püspökök sorát adták a katolikus egyháznak: a csávolyi
Milassin Miklós Bartók Béla családfáját tanulmányozva is sok bunyevácot találunk. Dédnagyapja, Bartók János Gömörből került a Délvidékre. „ Felesége, a Szabadkáról való Bozsovics Katalin, tizenegy gyermeknek adott életet. Az első, az 1816. november 24-én Nagykikindán született János volt, Bartók Béla nagyapja. Felesége Ronkovics Matild, származására nézve délszláv: katolikus bunyevác asszony. Azt olvasom, hogy tőle örökölte Bartók jellegzetes kézformáját. Ebből a házasságból is tizenegy gyermek született, és amikor Bartók Béla 4 éves volt, akkor halt meg a nagyapa. Hétéves, amikor elveszíti édesapját. Bartók édesanyjáról, Voit Pauláról itt röviden csak annyit, hogy tízgyermekes német polgárcsalád sarja, s bár Turócszentmiklóson született, de régi pozsonyiak. Ott végezte a tanítóképzőt, és innen került Nagyszentmiklósra.” (Móser Zoltán :Bartók-ősök Gömörben, Honismeret 2006/2. szám) „A temperamentumos, a szerepét remekül megformáló, kiválóan zongorázó, bunyevác származású, de ízig-vérig magyar érzelmű Ronkovics Matild, a későbbi Bartók Jánosné Arankát, a gazdag fiatal özvegyet játszotta az előadáson.” –írja Szekernyés János „Zenét hallunk, és áldjuk a zenét” című írásában a nagymamáról , akitől Bartók zenei tehetségét örökölte. Mészáros Lázár, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere is magyar-bunyevác házasságból született. „Szülei elhalván, gyermekkorában a kis fiut anyja fivéréhez, Piukovics János plébánoshoz Katymárra vitték, onnan a plébános halála után Bajára az Adamovics családhoz. (Adamovicsné a meghalt Piukovics plébános nővére volt.) Baján nevelését és tanítását a szent Ferenciek vették át és ugyancsak azok folytatták Szabadkán, ahol egy rokonuk gondozta.”- írta dr. Rapcsányi Jakab a Bajáról szóló monográfiájában. Mészáros szervezte meg a honvédsereget, mely első győzelmét Jellasics horvát bán serege ellen aratta.
Bunyevác sportolók közül legismertebbek a focisták, a garai születésű Dunai (Dujmov) testvérek János és Antal, valamint a szintén garai
Páncsics Miklós. Az elmúlt negyedszázad legnagyobb magyar klubsikerében kulcsszerepet játszó fradisták,
Zorán Kuntics és Goran Kopunovics szabadkai származásúak. 1995-ben jutott be a Ferencváros a Bajnokok Ligájában a legjobb 16 csapat közé, ahol 5 pontot szerzett és csoportjában a harmadik lett. Talán sokan emlékeznek még Kuntics Brüsszelben szerzett góljára, és arra, hogyan passzolgattak a visszavágón a bunyevác legények a döntő gól előtt az ellenfél tizenhatosán belül, mintha a szabadkai játszótéren gurigáztak volna… |